Pedagógus. Mit jelent ez a szó? Én tanár szeretnék lenni. Az én diplomámban a tanár szak szerepel. Nem vagyok felkészülve arra, hogy a nyakamba zúduló problémákat megoldjam. Nem tudom, nincs képesítésem, csak érzékem hozzá. Engem megvisel. Megvisel, ha azt látom, hogy a diák elkallódik. Megvisel, ha azt olvasom a szülőtől, hogy a gyermeke semmibe veszi őt. Megvisel. Meghallgatom. Próbálom nem megélni, de nem tudom teljesen kizárni. Átélem, és megélem. Úgy 18 évvel ezelőtt érdekelt a pszichológia, érdekelt a szociológia, érdekelt a szociálpszichológia. Amikor csak lehetőségem akadt áthallgattam ezekre az órákra, eljártam az előadásokra és jegyzeteltem, majd utánaolvastam. Egy idő után azonban nem fejlődtem, hanem kezdtem elveszni. Több kellett volna, nem csak hallgatni, és olvasni, hanem gyakorlatokon részt venni. Ezekre azonban nem volt lehetőségem. Abbahagytam, mert én éltem meg, én éltem át.

Most arcul csap pár mondat, és ebben nincs segítség. Szükség lenne, nagyon nagy szükség egy biztonsági hálóra, és nem magamnak. A diáknak, a szülőnek. Szükség lenne arra a pszichológusra, aki nincs. Szükség lenne arra a fejlesztő pedagógusra, akiből kevés van. Szükség lenne foglalkoztató órákra, amikor a felmerült problémákat meg lehetne beszélni. A diákoknak. És egyre többször a tanárnak. Hívhatnak engem bárhogy, kevés vagyok már ehhez.