Szösszenetek

Szösszenetek

BKV, így nem szeretlek

2015. február 09. - Nikimanó

A napjaim során két és fél órát töltök összesen valamilyen tömegközlekedési eszközön, így talán nem érzem olyan nyomorultul magam, hogy a megváltó gondolataimat ezen járműveken - néha járműroncsokon - ülve ötlöm ki. 

A napokban azonban csak nem sikerült a gondoltaimat messzire engedni, mert ...

- reggel az 1-es villamoson még álmos voltam, és hideg volt (Ma reggel - 5 fok volt, hatalmas negatív előjellel!!!)

- a 34-es buszon erős áporodott, és dohányfüst szag tódult az orrom alá, az egyéb gázokról már nem is beszélve (Biztos, hogy emberi forrás volt, mert a 7. megálló után leszállt a szag tulajdonosa, és végre frissebb, ám továbbra is hideg levegőhöz jutottam.)

- hazafelé a 134-es buszon már átjárt a hideg a bő 20 perces utazás végére (Kb. ennyi idő alatt veszíti el a testem a munkahelyem begyűjtött meleget.)

- az 1-es villamoson NAGYON hideg volt, annyira, hogy nem bírtam ki ülve a széken, mert olyan érzés volt, mintha egy tál hideg vízbe ültem volna! 

Köszönöm BKV, hogy ma sem fűtöttél ezen a járműveken, és külön köszönöm, hogy az én pénzemen spórolt, vagy talán azt gondolták, hogy így majd nem telepednek erre a járművekre hajléktalanok? Innen üzenem, hogy 4 járatból 4-en ült hajléktalan! 

 

A bejegyzés trackback címe:

https://szosznektek.blog.hu/api/trackback/id/tr777155831

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása